ONTRACK

1. Miért alkotta meg az EU az árukövetésre és nyomonkövetésre vonatkozó rendeletet?

Az árukövetési és nyomonkövetésii rendszer célja az Európai Unión belül folyó jogellenes kereskedelem elleni küzdelem. A jogellenes kereskedelem felerősíti a kedvezőtlen hatásokat, mivel a dohánytermékeket olcsóbban teszi elérhetővé a fogyasztóknak. A jogellenes dohánytermékek kevésbé felelnek meg az EU-rendelkezéseknek, például a kombinált egészségvédelmi figyelmeztetés feltüntetésével kapcsolatos követelményeknek. Ahogyan ezt a végrehajtási rendeletek egyértelműsítik, az árukövetési és nyomonkövetési rendszert az Európai Unió által ratifikált, az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéhez csatolt, a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyv 8. cikkének való megfelelésre is használják. A jogellenes kereskedelemmel való szembeszállás érdekében az EU dohánytermékekről szóló irányelvének 15. cikke rendelkezik egy, a teljes Európai Uniót lefedő nyomon követési és visszakövetési rendszer létrehozásáról a dohánytermékek legális ellátási láncára vonatkozóan. Az árukövetési és nyomonkövetési rendszert a 16. cikk értelmében biztonsági elemek rendszere egészíti ki, hogy elősegítsék a hamisított termékek felismerését. A dohánytermékek nyomon követése és visszakövetése a csomagolási egység szintjén az első kiskereskedelmi egység előtti utolsó gazdasági szereplőig lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy nyomon kövessék az eredeti termékek útját és eredetét.

2. Kik számítanak „az első kiskereskedelmi egység” előtti gazdasági szereplőnek?

Az „első kiskereskedelmi egység” a végrehajtási rendeletek értelmében az a létesítmény, ahol a dohánytermékeket első alkalommal forgalomba hozzák (azaz elérhetővé teszik a fogyasztók számára az EU-ban), beleértve a dohánytermékek értékesítésére használt árusító automatákat is. Így az „első kiskereskedelmi egység” előtti gazdasági szereplők közé tartozik az összes közvetlen és követett vásárló a dohánytermékek ellátási láncában, mint például a dohánytermékek kereskedelmében és tulajdonlásában részt vevő forgalmazók, nagykereskedők, a fizesd és vidd rendszerben működő nagykereskedők, a központi raktárral rendelkező kereskedelmi láncok, az ellátó kisteherautók, raktárak, szállító vállalkozások és importőrök.

3. Mik az árukövetési és nyomonkövetési (T&T) rendszer felállításának főbb lépései?

Két kulcsfontosságú lépés van:

(1) azonosítókibocsátó kinevezése

Minden tagállam köteles kijelölni egy független azonosítókibocsátót, amelynek két kritikus fontosságú feladata van.

A kijelölt azonosítókibocsátó köteles számokból és betűkből álló egyedi azonosítókat kibocsátani az egyes csomagolási egységekre, és amennyiben a gazdasági szereplő ezt igényli, a gyűjtőcsomagolásra. Ezeket az egyedi azonosítókat hat hónapos időtartamon belül kell elhelyezni a terméken.

Másodszor, az azonosítókibocsátók szintén felelnek az „azonosító kódok” kibocsátásáért minden érintett gazdasági szereplő, létesítmény és gép számára, hogy a rendszerben könnyen be lehessen őket azonosítani. Ezekre az azonosító kódokra szükség van ahhoz, hogy egyedi azonosítókat lehessen kérelmezni. Ezekre az azonosító kódokra szintén szükség van akkor, amikor az adattároló rendszerbe beviszik a logisztikai és tranzakciós információkat.

(2) Az adattároló rendszer létesítése

A dohánytermékek gyártói és importőrei mindeközben kötelesek szerződést kötni egy adattár-szolgáltatóval arra a célra, hogy kizárólag a termékeikre vonatkozó árukövetési és nyomonkövetési adatokat tárolja („elsődleges adattár”). A Bizottság megvizsgál minden szerződéstervezetet és mindegyik javasolt szolgáltató alkalmasságát, különös tekintettel annak függetlenségére és műszaki kapacitására, majd ezt követően jóváhagyja vagy elutasítja őket. Amennyiben a Bizottság három hónapon belül nem ad választ, a szerződés és a szolgáltató jóváhagyottnak minősülnek.

Az elsődleges adattár -zolgáltatók kiválasztását és jóváhagyását követően a Bizottság feladata egy „másodlagos” adattár-szolgáltató kiválasztása. A másodlagos adattár-szolgáltató az árukövetési és nyomonkövetési rendszer minden adatát tárolja (beleértve a különböző elsődleges adattárakban tárolt adatokat is), és feladata annak biztosítása is, hogy a tagállam hatóságainak elég legyen egyetlen adatállományhoz hozzáférniük. Az adattároló rendszer minden termékmozgásról áttekintést biztosít majd a hatóságok számára.

Amint ezek a legfőbb lépések megtörténtek, az árukövetési és nyomonkövetési rendszer fokozatosan megvalósul. Az érintett dohánytermékeket 2019. május 20-tól kezdődően a cigaretták és a saját sodrású/saját készítésű termékek esetében, 2024. május 20-tól pedig az egyéb dohánytermékek (OTP) esetében a teljes ellátási láncban elkezdik megjelölni az UI-kkal, és mozgásukat szkennelni és nyilvántartani.

4. Elmagyarázná-e, hogy mi az, ami beletartozik az egyéb dohánytermékek (OTP) meghatározásába, és mi az, ami nem?

Az OTP meghatározásába tartozó alkategóriák a következők:

  • Újdohánytermék (Hevített dohánytermék)
  • Szivarok
  • Szivarka
  • Pipadohány
  • Rágódohány
  • Szájon át fogyasztott dohánytermék (SNUS)
  • Tüsszentésre szolgáló dohánytermék (SNUFF)
  • Vízipipadohány

A nikotinos tasakok (dohány nélkül) nem tartoznak a TPD nyomon követhetőségi és visszakereshetőségi követelményeinek hatálya alá.

5. Milyen változások lesznek láthatók a csomagoláson?

Minden csomagon lesz egy egyedi azonosító (árukövetési és nyomonkövetési kód). A gyártótól függően az egyedi azonosító valószínűleg fekete téglalapban a csomag alján lesz. A fekete téglalap elhelyezése miatt előfordulhat, hogy a csomag külsején a többi grafikai elem kisebb módosítására lesz szükség.

6. Mi az egyedi azonosító (UI) célja?

Az egyedi azonosító, amelyet a gyártáskor helyeznek el a csomagon egyebek között az alábbi információt tartalmazza:

  • Gyártás ideje és helye,
  • Gyártási adatok (gyártó berendezés megnevezése, műszak száma vagy gyártás ideje)
  • Termék leírása
  • Kiskereskedelmi forgalmazás célpiaca
  • Tervezett szállítási útvonal

Ez az egyedi azonosító lehetővé teszi a hatóságok számára az áru nyomon követését a teljes ellátási láncon keresztül a gyártól az első kiskereskedelmi egységig.

7. Hogyan integráljuk a termék nyomon követést a munkakörnyezetbe?

A dohányipari ellátási lánc minden szereplőjének fel kell mérnie, hogy az EU dohánytermékekről szóló irányelve és a végrehajtási rendeletek milyen befolyással vannak üzleti folyamataira. Az alábbiakban felsorolunk néhány megfontolandó tényezőt:

  1. A folyamatot, mellyel minden dohánytermék mozgását rögzítik (pl. termék bevételezése, új kiszállítási hierarchia létrehozása, termékek továbbítása a következő gazdasági szereplőhöz) felül kell vizsgálni, és elő kell készíteni az irányelvvel való összhangba hozatalra.
  2. Egyedi azonosító kód alkalmazása minden gyűjtőcsomagolás és dohányáru mozgás esetén. A gyűjtőcsomagolás szintű egyedi azonosítót az illetékes azonosítókibocsátótól lehet igényelni, vagy a gazdasági szereplő maga is létrehozhatja.
  3. A gyűjtőcsomagolással és a mozgással kapcsolatos adatokat egy útválasztón keresztül az adattároló rendszerbe kell továbbítani.
  4. Minden létesítménynek (készlet tárolási helyszínnek), beleértve a kiskereskedelmi egységeket is, szüksége lesz egy azonosító kódra (létesítmény azonosító), melyet a gyűjtőcsomagolási kódok generálásakor vagy a dohányáruk kiszállítása/bevételezésekor a szkennelés során használnak.
  5. Az első kiskereskedelmi egység előtti összes gazdasági szereplőnek a dohánytermékek (cigaretták, saját sodrású/saját készítésű cigaretták és 2024. május 20-tól egyéb dohánytermékek) szkennelésére alkalmas üzemkész berendezéssel kell rendelkeznie, és az adatokat az adattároló rendszerbe kell továbbítania az EU dohánytermékekről szóló irányelvében megfogalmazott elveknek megfelelően.
Kérjük, kattintson ide a gazdasági szereplők szkennelési eseményeinek megjelenítéséhez.

8. Hogy kezeljék a gazdasági szereplők az EU dohánytermékekről szóló irányelve rendelkezéseinek nem megfelelő (egyedi azonosítóval nem rendelkező) termékeket?

A végrehajtási rendeletek úgy rendelkeznek, hogy 2019. május 20. előtt egyedi azonosító nélkül gyártott cigarettát, cigarettasodrásra szánt dohánytermékeket és a cigarettadohányt változatlanul forgalmazni lehet az ellátási láncban (gyártól a kiskereskedelmi egységig) 2020. május 20-ig (azonban a szkennelési kötelezettség mellőzésével). A 2024. május 20. előtt gyártott egyéb, UI nélküli dohánytermékek 2026. május 20-ig (azaz szkennelési kötelezettség nélkül) továbbra is forgalmazhatók az ellátási láncban (a gyárból a kiskereskedelmi üzletbe).

2019. május 20-át követően azonban a a cigarettákra és a saját sodrású/saját készítésű termékekre vonatkozóan, valamint 2024. május 20-át követően az egyéb dohánytermékek esetében a gazdasági szereplők kötelesek bármely új, az EU dohánytermékekről szóló irányelvének már megfelelő (azaz egyedi azonosítóval ellátott csomagok) dohánytermék variánsokat szkennelni, mozgásukat és a velük kapcsolatos tranzakciós üzeneteket lejelenteni.

9. Milyen szoftverre és hardverre lesz szükség a megfelelőséghez?

A gazdasági szereplők vásárolhatnak gyári (off-the-shelf) megoldást, mely az EU dohánytermékekről szóló irányelvében megkövetelt adatok szkenneléséhez és továbbításához szükséges hardvert és szoftvert egyaránt tartalmazza.

Ha nem kívánnak ilyet vásárolni, létrehozhatják a saját megoldásaikat is vagy fejleszthetik meglevő rendszereiket (upgrade), hogy megfeleljenek az EU dohánytermékekről szóló irányelvének.

Ha a szükséges hardverrel már rendelkeznek, akkor használhatják a piacon beszerezhető megfelelő TPD szoftvert, de a TPD árukövetési és nyomonkövetési technikai követelményei miatt ahhoz nem minden hardver lesz megfelelő.

Ha a hardver még nincs meg, akkor alapvető berendezések mint pl. egy okostelefon és/vagy nagyobb mennyiségre alkalmas szkenner minden valószínűség szerint szükséges lesz, de ez minden gazdasági szereplő saját üzleti igényétől és szoftverválasztásától függ majd.

Végső soron minden gazdasági szereplő saját felelőssége működési folyamatait és logisztikai rendszereit úgy kialakítani, hogy megfeleljen EU dohánytermékekről szóló irányelvében és a végrehajtási rendeletekben szereplő nyomon követési és visszakövetési követelményeknek.

10. Ki nyújtja majd a hardvert?

A gazdasági szereplők saját döntésük szerinti szállítótól megvásárolják a hardvert az egyablakos ügyintézés leírásában közölt visszatérítendő összeg figyelembevételével. Az EU dohánytermékekről szóló irányelvében leírt követelmények támogatásához szükséges hardver (szkenner) kereskedelmi forgalomban már beszerezhető.

11. Ki nyújtja a szoftvert?

A gazdasági szereplők több lehetőség közül választhatnak, mikor az EU dohánytermékekről szóló irányelvének való megfelelőség fényében értékelik szoftverigényeiket. Az adott gazdasági szereplő dönthet úgy, hogy a piacon fellelhető szállítók gyári termékét vásárolja meg, vagy úgy, hogy meglevő rendszerét továbbfejleszti/feljavítja, vagy akár úgy, hogy közvetlenül egy fejlesztéssel foglalkozó partnert keres meg, aki az EU dohánytermékekről szóló irányelvével összhangban álló megoldást tud szállítani.

12. Ha egy gazdasági szereplő már rendelkezik a vállalkozásához szükséges szkennerekkel és szoftverrel, használhatja továbbra is azokat?

Üzleti igényeik és meglevő megoldásaik megfelelőségének/összetettségének függvényében a gazdasági szereplők feljavíthatják meglevő megoldásaikat úgy, hogy azok támogassák az EU dohánytermékekről szóló irányelvét. Mint már fentebb említettük: ezt saját forrásaik igénybe vételével vagy közvetlenül egy fejlesztési partner bevonásával valósíthatják meg.

13. Használhatom-e ugyanazt a berendezést az összes dohánytermék (cigaretta, saját készítésű / sodrású termékek és OTP) szkennelésére?

Mivel az OTP esetében a formátum és a kódok (felhasználói felület) ugyanazok, mint a cigaretták, a saját készítésű / saját sodrású termékek esetében, ugyanaz a megoldás használható az OTP T&T szkenneléséhez.

14. A gazdasági szereplőknek minden gyártó számára más megoldást kell használniuk?

A végrehajtási rendelet négy fajta adathordozót határoz meg az EU dohánytermékekről szóló irányelvében jelzett információ kódolására. Az adathordozón szereplő információ dekódolása a gyártók általi kódolástól függ, ezért azt javasoljuk, hogy az adott gazdasági szereplő értékelje minden neki beszállító gyártó kódolási specifikációit, hogy az általa kiválasztott megoldás biztos képes legyen a helyes információ dekódolására.

Mellékeltük a BAT, JTI, IB és a PMI által készített kódolási specifikációkat. Ezek nyílt szabványok, melyeket mindenki szabadon használhat. Gyártók egységes kódolása nagyban egyszerűsíti az információ dekódolását, és fokozza annak valószínűségét, hogy egyetlen megoldással is sikerüljön a dohánytermékek szkennelése.

DCTA EU-TPD kódolási részletek.a műszaki főtitkársággal való egyeztetés annak biztosítása érdekében, hogy az információk még mindig aktuálisak legyenek

15. Milyen kihatással lesz ez a gazdasági szereplő jelenlegi forgalmazási modelljére?

Minden gazdasági szereplőnek adaptálnia kell folyamatait, hogy az adatoknak az EU dohánytermékekről szóló irányelve szerinti szkennelése és továbbítása megtörténjen. Az automatizáció jelenlegi szintje és a működési paraméterek kihatással lesznek a forgalmazási modell bármilyen módosítására. Például egy magas szinten automatizált gazdasági szereplőnek más szempontokat kell megfontolnia mint egy alacsonyabb szinten vagy egyáltalán nem automatizált gazdasági szereplőnek. Fontos, hogy az adott gazdasági szereplő gondosan áttekintse a folyamatot, mert csak így láthatja világosan, hol kell a szkennelésnek megtörténnie, és mikor kerüljön sor az adattovábbításra az esemény előtt vagy után. Ezek a kötelezettségek minden gazdasági szereplőre hatással lesznek.

16. Mi történik, ha a gazdasági szereplő nem szkennel? Mire számíthat? Milyen büntetések lehetségesek?

Az EU dohánytermékekről szóló irányelve rendelkezéseinek be nem tartásáért járó büntetések tagállamonként eltérnek. Emellett a végrehajtási rendeletek értelmében egy tagállam deaktiválhatja a rendszerben egy szabálysértő gazdasági szereplő azonosító kódját.

17. Honnan kaphat egy gazdasági szereplő további információt az EU dohánytermékekről szóló irányelvéről?

Az EU dohánytermékekről szóló irányelvének 15. cikkével kapcsolatos, az Európai Bizottság által a nyilvánosság számára elérhetővé tett dokumentumokat itt találja.

18. Hogy kell egy gazdasági szereplőnek gazdasági szereplő azonosító kódot (EOID) és létesítmény azonosító kódot (FID) igényelnie?

A tényleges eljárást az adott tagállamban kijelölt azonosítókibocsátónak kell meghatároznia. A végrehajtási rendeletek az alábbi módon rendelkeznek:

  • A 14. cikk leírja, hogyan történik egy gazdasági szereplő azonosító iránti kérelem feldolgozása.
  • A 15. cikk leírja, hogyan történik egy gazdasági szereplő azonosító kibocsátásának és regisztrációjának feldolgozása.
  • A 16. cikk leírja, hogyan történik egy létesítmény azonosító iránti kérelem feldolgozása, és
  • A 17. cikk leírja, hogyan történik egy létesítmény azonosító kibocsátásának és regisztrációjának feldolgozása.

További információ az adott cikkekben található. A Hivatalos lapot itt találja; válassza ki a kívánt nyelvet:

19. Ki nyújt tájékoztatást, illetve ki szervez workshopokat arról, hogyan használjuk a szkennereket és a szoftvereket és hogyan tanítsuk be a munkatársakat?

Amint egy gazdasági szereplő eldöntötte, hogy melyik szállítótól vásárolja a hardvert, a beállítást és a képzés részleteit közvetlenül a szállítóval egyeztetheti.

20. Az engem megillető összeget tetszésem szerint kiválasztott szállító termékére / szolgáltatására is elkölthetem?

A gazdasági szereplők az általuk választott szállítóhoz fordulhatnak, de az egyablakos ügyintéző rendszer által kiszámított összegnek megfelelő visszatérítést kapnak.

21. Mi a Berendezés megszerzésének folyamata?

A gazdasági szereplők szabadon választják ki a belátásuk szerinti szállítót vagy berendezést, miután meggyőződtek róla, hogy a kiválasztott megoldás lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára a dohánytermékek rögzített adatainak olvasását és továbbítását a kijelölt adattárba.

Amint a Gazdasági szereplő értesül az egyablakos ügyintéző rendszerből (SPoC) arról, hogy a berendezésre milyen mértékű térítés jár, felveheti a kapcsolatot a tetszése szerinti beszállítóval, és megállapodhat vele a vállalkozása számára szükséges megoldás megvásárlásának részleteiről. A beszerzés bizonyítékának rendelkezésre bocsátása után egy, a dohánytermékekkel kapcsolatos rögzített adatok olvasására és továbbítására alkalmas, a TPD által megkövetelt berendezésnek a vállalkozáshoz való telepítését igazoló megrendelést vagy egyéb bizonyítékot el kell juttatni az egyablakos ügyintéző rendszerhez, ezt követően pedig az egyablakos ügyintéző rendszer értékeli a beadott iratokat, és készpénzben megtéríti az adott összeget.

22. Hogy kaphatom meg a költségtérítés megfelelő részét egy, a beszerzésben nem résztvevő gyártótól?

Ha egy gyártó nem vesz részt a konstrukcióban, a Gazdasági szereplőnek közvetlenül vele kell kapcsolatba lépnie, és kérnie tőle a szükséges berendezés költségeihez való hozzájárulást.

23. Mi az SGS?

Az ágazat egy harmadik félként részt vevő vállalatot, az SGS Société Générale de Surveillance SA-t („SGS”) választotta ki egyablakos ügyintéző szervezetnek, amely minden Gazdasági szereplőnek (Gazdasági szereplő) segít a visszatérítési folyamat során. Több mint 95.000 munkatársával az SGS a világ vezető auditáló, ellenőrző, tesztelő és tanúsító cége, amely a minőség és a feddhetetlenség globális mércéjének számít. Az SGS elismeri a bizalmas információ, az adatok személyes jellegének és biztonságának alapvető fontosságát, és vállalatának minden részlegében elkötelezett ügyfelei és partnerei személyes adatainak védelme iránt.

24. Mit jelent az „első kiskereskedelmi egység” kifejezés?

Minden Gazdasági szereplő, aki részt vesz dohánytermékek kereskedelmének a gyártótól az első kiskereskedelmi egység előtti utolsó Gazdasági szereplőig tartó folyamatában köteles olyan berendezést beszerezni, amely a megvásárolt, értékesített, tárolt, szállított vagy egyéb módon kezelt dohánytermékek adatainak rögzítéséhez szükséges. Az „első kiskereskedelmi egység” meghatározása szerint az a létesítmény, ahol a dohánytermékek először a piacra kerülnek (azaz, a fogyasztók számára elérhetővé válnak) (pl. szupermarketek, benzinkutak, dohányboltok, újságárusok, stb.) Az árukövetési és nyomonkövetési rendszer utolsó művelete az első kiskereskedelmi egységhez való kiszállításkor végzett utolsó szkennelés. Az IAs értelmében az első kiskereskedelmi egységek üzemeltetőinek egyetlen feladata egy gazdasági szereplő azonosító és egy létesítmény azonosító biztosítása.

25. Hogy számolják az igényeket? Mely alapfeltevéseket alkalmaznak?

A visszatérítés (igény) számításához az SGS a , gazdasági szereplőkkel kapcsolatos tény alapú adatokat és egy független tanácsadó cég által hitelesített objektív kritériumokat használ:

  • A gazdasági szereplő tevékenységének típusa: „fizesd és vidd” (Cash and Carry, C&C), raktározás, vagy egyéb;
  • Az összes szkennelési feladathoz szükséges berendezés igények, beleértve az alábbi folyamatok igényeit is: áru érkeztetés, kiszállítás, árufelvétel és csomagolás (pick&pack), átrakodás és kisteherautóról történő (Ex-van) értékesítés;
  • A gazdasági szereplőkhöz különféle csomagolási egységekben szállított dohánytermékek mennyisége létesítményenként, a létesítmény munkaidőbeosztása és munkaállomásainak száma

26. Mi a szkennerben levő szoftver értelmezése? Tárolnom, integrálom stb kell…

A sztenderd berendezés azt az átlagos berendezést jelenti, amelyet a gazdasági szereplők számára szükségesként értékeltek ahhoz, hogy a gazdasági szereplők a TPD-ben és az Európai Bizottság végrehajtási rendeletében lefektetett adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítése érdekében képesek legyenek a dohánytermékek rögzített adatait olvasni és az adattárba továbbítani.

A megoldás szoftverrel ellátott szkennerekből áll, amely egy nyilvános felhőhöz kapcsolódik, és az alábbi képességekkel rendelkezik:

  • Szkennerek: A cigaretta dobozon és nagyobb csomagolási egységeken szereplő különféle egyedi kódok olvasása és továbbítása a felhőbe WIFI vagy GPRS segítségével;
  • Felhő: az egyedi kódok rögzítése; a rögzített adatoknak a törvényben meghatározott üzenet formátumra alakítása, és az üzeneteknek a másodlagos adattár-szolgáltató által meghatározott routerre való elküldése;

A végrehajtási rendelet 2. függeléke több logisztikai operatív folyamatot is meghatároz:

  • Beérkezés;
  • Elküldés (beleértve teherautós értékesítés, v. értékesítő automata feltöltése céljából);
  • Visszáru sérülés miatt vagy újraértékesítés céljából
  • Megsemmisítés;
  • Szállítási egység módosítása (összevonás és megbontás);
  • Termék szkennelés szállítás alatt átrakodások alkalmával;
  • Számlák, fizetési bizonylatok

A felhő ezen felül több adminisztratív feladatot is lehetővé tesz.

  • Törzsadatok betöltése;
  • Frissítés új szoftver verzióval;
  • Üzenetek visszahívása a routerről;
  • Felhasználó adminisztrálás;

27. Hogyan és hol szerezhetem be az árukövetési és nyomonkövetési rendszer (T&T) műszaki előírásait?

A műszaki előírásokat az SGS OnTrack honlapján, illetve az Európai Bizottság honlapján találhatja meg az alábbi linkre kattintva: Műszaki Előírások

28. Kaphatunk-e tájékoztatást azokról az adatokról, amelyeket az egyablakos ügyintéző rendszerbe kell benyújtani, mielőtt regisztrálnánk az OnTrack honlapon?

A cége nyilvántartásba vételének előkészítéséhez gyűjtse össze a cégére vonatkozó információkat, különös tekintettel az alábbiakra:

  • o A jelenlegi fizikai folyamat kiértékelése, a szükséges szkennelési események meghatározása
    • Hány munkaállomással rendelkezik?
    • Van bevételezési és csomagolási terület? Van kiszállítási terület?
    • Végez e a dohánytermék szállítás során átrakodást és van-e ellátó kisteherautós értékesítése?
    • Hány órán keresztül végez majd a munkanap során (a munkaközi szünetek levonásával) árufelvétellel és csomagolással kapcsolatos tevékenységeket a TPD árukövetési és nyomonkövetési rendszerben?

29. Mi tartozik egy „szkennelési egységbe”?

A „szkennelési egységbe” a a hardvert és szoftvert tartalmazó berendezés tartozik, amely a beszerzett, értékesített, raktározott, szállított vagy egyéb módon kezelt dohánytermékek rögzítéséhez szükséges.

30. Mi történik, ha a visszatérítési összeg kiszámolása után a gazdasági szereplő hibát talál?

Mielőtt a gazdasági szereplő benyújtaná visszatérítési kérelmét, lehetősége van kapcsolatba lépni az SGS információs vonalával az OnTrack honlapon rendelkezésre bocsátott elérhetőségek valamelyikén, és kérelmezheti, hogy az SGS javítsa az érintett mezőket. A javítások mértékétől függően az SGS oldalán felmerülhet a bevitt adatok pontosságával kapcsolatos auditálás és hitelesítés kötelessége.

31. Az egyablakos ügyintéző rendszer bocsát-e rendelkezésre tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy az árukövetési és nyomonkövetési megoldás hogyan integrálható a helyi rendszereimmel?

Az egyablakos ügyintéző rendszer nem bocsát rendelkezésre ilyen jellegű tájékoztatást. A gazdasági szereplőknek maguknak kell elvégezni az árukövetési és nyomonkövetési rendszer bármely szükséges integrációját helyi rendszereikkel. Az integráció nem tartozik a gyártók felelősségi körébe. A gazdasági szereplő egyéni szükségletei szerint igénybe veheti integrációs megoldásokat biztosító szolgáltató segítségét, ennek költségeit azonban maga köteles fedezni.

32. Ha a gazdasági szereplő már az egyablakos ügyintéző rendszer kialakítása előtt is befektetett a dohánytermék-irányelv (TPD) által előírt berendezésbe, van-e lehetőség költségei visszatérítésére?

A részt vevő gyártók elismerik azt a tényt, hogy egyes gazdasági szereplők elébe mentek a változásoknak a dohánytermék-irányelv követelményeinek teljesítése érdekében, és így már az egyablakos ügyintézési rendszer élete lépése vagy még az OTP 2024. május 20-i határideje előtt beszerezték a rögzített adatok leolvasására és adattároló rendszerekbe való átvitelére alkalmas berendezéseket. E gazdasági szereplők az egyéb gazdasági szereplőkhöz hasonlóan kötelesek az egyablakos ügyintéző rendszeren keresztül regisztrálni, itt beszolgáltatni adataikat és létesítményeik kérelmeit feldolgozni.

Amikor a folyamat eljut oda, hogy a visszatérítési kérelem időszerű lesz, a gazdasági szereplő beadhatja a vásárlási igazolást, illetve a szükséges hardver és szoftver beszerzésének igazolását. Adott esetben olyan befektetések igazolásait is be lehet nyújtani, amelyeket korábban eszközöltek a dohánytermék-irányelvnek való megfelelőség érdekében. Az SGS ellenőrizheti és hitelesítheti a befektetési igazolás pontosságát és ezt követően visszatéríti a gazdasági szereplő költségeit a kiszámolt legmagasabb visszatéríthető összegig.

33. Az egyablakos ügyintéző szervezet korábban már térített nekem cigarettára, RYO és MYO termékekre, 2024-től igényelhetek-e most további visszatérítést az OTP kezelésem hatására?

Az ágazat elismeri, hogy a korábbi visszatérítések nem biztos, hogy teljes mértékben elegendőek a további OTP-mennyiségek szkenneléséhez és a jelentéséhez szükséges többletberendezések fedezésére. Ezért 2024-től egy gazdasági szereplő potenciálisan kiegészítheti eredeti igényét, ha az OTP további hatása elegendő ahhoz, hogy ezt indokolja, ahogyan azt az egyablakos ügyintéző szervezet újra kiszámította.

34. Az egyablakos ügyintéző szervezet a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát-e bizalmas adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatot, hogy egyrészt biztosítsa az adatvédelmet, másrészt annak biztosítására, hogy az SGS bizalmasan kezeli a gazdasági szereplők adatait, és elkerüli, hogy jogosulatlan személyek az érzékeny adatokhoz hozzáférhessenek?

Az SGS minden rendelkezésére bocsátott adatot bizalmasan kezel. Az SGS a világszerte elismert ipari szabványokkal összhangban, valamint a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 32. cikkének megfelelően minden szükséges lépést és biztonsági óvintézkedést megtett, hogy minimálisra csökkentse annak kockázatát, hogy a gazdasági szereplők által az egyablakos ügyintézési rendszerbe bevitt adatok titkossága, teljessége vagy hozzáférhetősége csökkenjen. Az adatokat Európában tárolják és kezelik. A Microsoft fő adatközpontja Amszterdamban, Hollandiában található; katasztrófa-helyreállítás és feladatátvétel pedig Dublinban, Írországban.

Kérjük, olvassa el az 1. rész 1 (d) szakaszát: Az SGS Általános szolgáltatási feltételekben, amelyet az SGS OnTrack Szerződési feltételek tartalmaz. Mindkét dokumentumot a honlapon érheti el.

35. Milyen adatokat oszt meg az SGS?

Az összes rendelkezésünkre bocsátott adatot bizalmasan kezeljük, és kizárólag olyan mértékben dolgozzuk fel, amely az egyablakos ügyintéző rendszer működéséhez szükséges a TPD II 15. cikke, 7. szakasza értelmében a szükséges berendezés rendelkezésre bocsátásához.

A gyártók, illetve a gazdasági szereplők verseny szempontjából érzékeny adatait nem osztják meg a részt vevő gyártókkal, sem a gazdasági szereplőkkel.

Az SGS az összes adatot, utasítást és iratot, amelyet a gazdasági szereplők a honlapon keresztül rendelkezésére bocsátottak, bizalmasan kezel; valamint az SGS nem használja fel és nem engedélyezheti a gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott adatok, illetve ezek bármely részének használatát, másolását vagy közzétételét, kivéve:

  • ha ezek szükségesek ahhoz, hogy az SGS szolgáltatásokat nyújtson a gazdasági szereplők részére;
  • ha résztvevő gyártókkal kell ezeket közölni (az SGS OnTrack gazdasági szereplőket érintő Szerződési feltételeinek meghatározása szerint), hogy lehetővé tegye a visszatérítési kérelmek hitelesítését, valamint az adatkezelési folyamat részeként, hogy lehetővé tegye a kérelmek feldolgozásának nyomon követését; és
  • ha az adatokat szaktanácsadóival, ügynökeivel vagy képviselőivel kell megosztania szakmai tanácsadás céljából.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a fent ismertetettek nem alkalmazhatók a gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott olyan adatokra,

  • amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, illetve hozzáférhetővé válnak (nem a jelen feltételek megsértése útján);
  • amelyeket egy független harmadik fél bocsát az SGS részére, aki ezeket az adatokat jogosult megosztani;
  • amelyek már azelőtt az SGS tulajdonát képezték, hogy a gazdasági szereplő rendelkezésre bocsátotta őket; vagy
  • amelyeket törvény értelmében, illetve törvényes, vagy szabályozó hatóság utasítása alapján közzé kell tenni

36. Hogyan biztosítják a személyes adatok védelmét?

Az összes rendelkezésre bocsátott adatot bizalmasan kezelik és kizárólag olyan mértékben dolgozzák fel, amely az egyablakos ügyintéző rendszer működtetéséhez szükséges a berendezés rendelkezésre bocsátásához a TPD II, 15. cikk, 7. szakaszának értelmében. Az SGS a GDPR 5. cikke, (1) bekezdése, f) pontja és GDPR 32. cikke szerint kezeli az adatokat. Az SGS világszerte elismert ipari szabványokkal összhangban minden szükséges lépést és biztonsági óvintézkedést megtett, hogy minimálisra csökkentse a résztvevő gyártók és gazdasági szereplők személyes adataira vonatkozó bizalmas kezelés megsértésének, valamint az adatintegritás, és az adathozzáférhetőség csökkésének kockázatát. Az adatokat az Európai Unió területén tárolják, a központi adattár és a vészhelyreállítási és visszaállítási létesítmény különböző központokban helyezkednek el.

Az SGS-ről

Az SGS a világ vezető minőségellenőrző, felülvizsgálati, laboratóriumi és tanúsítási vállalata. Cégünket a minőség és becsületesség világszinten is meghatározó példájaként ismerik el. több mint 95000 alkalmazottal több mint 2400 iroda és laboratórium hálóját működtetjük a világ körül.
 

Látogassa meg globális weboldalunkat az SGS.com-on
 

Lépjen velünk kapcsolatba

Mit kell még tudni a dohánytermékekről szóló irányelvről? Kik alkalmasak visszatérítés igénylésére? Hogyan regisztráljunk visszatérítési kérvényt? Keresse support csapatunkat bizalommal.
 

  • Elérhet minket:
    • E-mailben, a „Küldjön E-mailt” gomb segítségével
    • Live Chaten keresztül a jobb oldali sávban elérhető linken keresztül
    • Telefonon az alábbi telefonszámon